Szabadságharcos a Magyar Szabadságharcban
Dr. Kolozsy Sándor C.D.V.A

AHOGY AZT ÉN LÁTTAM ! AMIN ÉN VÉGIGMENTEM ! ÉS AHOGY ARRA ÉN VISSZAEMLÉKSZEM!

Az 1956-os Magyar Szabadságharcban való fegyveres résztvételem alatt!

1956-2004

Dr. kolozsi-KOLOZSY SÁNDOR. szobrászművész, Leigazolt Szabadságharcos, visszaemlékezései az 1956-os Magyar Szabadságharcra.

Ez a felvétel amit most rakom fel cserében, 2004.junius.10-én lett készitve, fennt északon Queenslandban a 3-méter magas bronz szobrom, vagyis alapzattal az 5-méter magas emlékmű alkotásom leleplezése alkalmával.

Ez írásom kérésre évekkel ezelőtt történt, valamikor 1992-év elején és az internetre tettük fel 3-évvel ezelőtt, a 45-éves évforduló alkalmából.

GYŐR-MOSONMAGYARÓVÁR-BUDAPEST

BEVEZETÉS!

Kolozsvári születésű létemre gyermekkoromban, 1944. november.4.-én menekültként anyámmal és mostoha apámmal a Dunántúlra, Ménfőcsanakra kerültem, Győrben jártam felsőbb iskoláim. (Ma Győrménfőcsanak a neve)

GYŐRI ESEMÉNYEK 1956-ban

Szavakkal nem tudom kifejezni azt a nagy meglepetést, amikor 1956.Oktober.24.-én szerda hajnal a munkába menetelem előtt a reggelizés közben, szokas szerint a radiót bekapcsoltuk, és hirtelen a lövöldözések, ordítozások közepette bemondták, hogy Pesten előző délután kitört a forradalom!

Én is izgatottan egyből az utca, majd a falunépével kirohantam a ménfői állomásra, majd valahogy a már zsúfolásig megtelt vonatra felkapaszkodtam. Igy aztán kora reggeli órákban különböző munkahelyeken, iskolákban, irodákban, a tömeg izgatottan tárgyalta a pesti eseményeket. Még kora délelőtti órákban a győri Nép, feltétlenul általanos Sztrájkot szavazott, a pesti forradalmista srácok támogatására!

OKTOBER.24.-én, AZ OROSZ KOMMUNISTA EMLÉKMŰ LEROMBOLÁSA!

Már korán hajnalban barátaimmal, iskolatársaimmal, Győrbe indultunk.A győri munkásság feltétlenül elkészült egy déli tüntető felvonulásra! Én a barátaimmal a GYŐR-GYÁRVÁROS előtti gyülekező helyen csatlakoztam a tüntetőkhöz. De már mire a győri-VAGONGYÁR közelébe értünk, már egy óriási tüntető tömeg csatlakozott hozzánk.Mig az ÁRPÁD uton végig haladva a város közepe felé, a hatalmas tömegű NÉP, menetelve kiabáltuk, hogy

"LE A RODHADT KOMMUNISTÁKKAL, KI A BÜDÖS MUSZKÁKKAL, VESSZEN A NYAVALYÁS KOMMUNIZMUS!"

A tüntető tömeg feloszlatására a kirendelt rendőrség, katonaság, kiskatonák nemcsak, hogy nem fordultak ellenünk, hanem egy nagy részük még a tüntetők mellé is állt! Úgy, hogy mire elértük a BISINGER SÉTÁNY szélét a győri Filmszínház előtti téren álló VÖRÖS CSILLAGOS OROSZ EMLEKMŰVET, a BAROS HID lábánál, akkorra már a haragos óriási tengernyi tömegű NÉP, már dühében gyűlölettel megrohanta az emlékművet !

Még jóformán az emlékmű tövéhez sem értünk, amikor valaki jelszóként elordította magát, s melyet a felbőszült NÉP követve üvöltötte, "LE EZZEL A RODHADT OROSZ KOMMUNISTA EMLÉKMŰVEL!"... "KI AZ OROSZOKKAL AZ ORSZÁGBÓL!"... "PUSZTULJON EL EZ A HÓHÉR RÓTH MÓR-RÁKOSI,- KOMMUNISTA BANDA!"

Az elkeseredett, elcsigázott felbőszült tömeg, gyűlöletéből szabályosan a tiz körmével akarta szétzúzni, szétszedni az OROSZ-emlékművet! Hirtelen egyből egypár Vagongyári teherautó került elő, majd néhány munkás drótkötéllel, melynek a végét, a teherautók végére kötötték..

A másikat meg egy fiú a SZABÓ BÉLA nyakába véve elkezdett csúszni felfele a magas háromszögű obeliszk oszlop tetejére! De sajnos ez nem így történt. Mert mire Ő oda ért volna, akkorra csak egyszerre az egyik környékbeli emeletes ház valamelyik ablakából egy puskalöves durrant el, es Ő egyből véresen, holtan, zuhant alá az alatta alló tömegre! A sikoltozó-felhörrenő, de a meglepetéstől pillanatig megtorpanó tömegből hirtelen egy vékony 18-éves fiú lépett elő, és Ő is a drótkötélt a nyakába véve, majd nagyon de nagyon félve elkezdett kúszni felfele a magas oszlop tetejére, .

EZ A FIÚ, ÉN KOLOZSY SÁNDOR, 18-ÉVES FIATAL VOLTAM!!

Mire végre az oszlop tetejére felérve a kötél végét a Nagy-méretű Vörös Csillag alapzatára rákötöttem, akkorra már jóformán le sem tudtam csúszni idejében az emlékműről, mert a tömeg a drótkötelet megragadva, és a teherautók segítségével elkezdte levontatni, lehuzatni az emlekművet melyel majnem egyidőben zuhantam le a dűlő emlékművel a mélybe!

Mily érdekes az élet, mert a hosszú évek után itt Ausztráliában, Melbourne-i látogatásom alatt egy ménfőcsanaki lánnyal, MAROSSY MARGITTAL, vagyis már mint VARGÁNÉVAL futottam össze, aki férjével meg is hivott vendégségbe, és beszélgetésünk közben elárulta, hogy Ő 1956-ban mint diák-lány pont az oszlop tövéből nézett felfelé, és látta az egészet amikor én zuhantam rájuk a mélybe.)

BÖRTÖN BEVÉTELE, MAJD A POLITIKAI FOGLYOK KIENGEDÉSE!

Egyszerre csak egy nagy csend. És a tömeg nem akart hinni a szemeinek! Majd vigyázz állásba állva könnyes szemekkel, diadalos arcokkal elkezdte énekelni a MAGYAR HIMNUSZT, és vasrudakkal kalapácsokkal, téglákkal, és mindennel el kezdte csépelni, kalapálni a ledöntött OROSZ-emlékművet. Ezután a tömeg a győri vasútállomáson túlra vette a fejét, és én is az ÁRPÁSI ZOLIVAL, meg a HALÁSZ ÖDÖNNEL, a ménfőcsanaki barátokkal elkezdtünk az állomással szembeni börtönhöz futó tömeggel valahogy lépést tartani!

Előbb csak gyorsan menetelő, de majd kesőbb felgyorsuló, rohanó tömeg közepén mint egy megvadult marhanyáj, mely, ha valaki nem tud egyűtemben lépést tartani, vagy véletlenül elesik, akkor a tömeg szabályosan ősszetaposta volna rohanás közben. Ami sajnos egyesekkel meg is történt. Hirtelen egyszer csak valaki elűvőltötte magát, hogy " SZABADITSUK KI A FOGLYOKAT! " E jelszavakat kiabálva, és már újból egy hatalmas tömeggé válva értük el a Győri Állomást és a vele szemben levő börtön közötti teret. A már felbőszült, dühös tömeg elkezdte a börtőn vaskapuit rázni, majd követelte, hogy " ERESSZÉTEK KI A POLITIKAI FOGLYOKAT TI PISZKOS ÁVÓSOK ! " BÜDÖS KOMMUNISTÁK!"

Nagy dörömbölés és kiabálás közepette hirtelen hátulról a BAROS-HID felől, egyszercsak egy ÁVÓS-teherautó törtetett elő a tömegben. És aki nem tért ki előle, azt egyszerűen elgázolták! Ezért a megriadt tömeg kétségbe esetten megpróbált félreállni, kitérni, a már lövöldöző ÁVÓSOK útjából. A tömeg egy részével és a barátaimmal együtt én is a győri Állomás ujjáépitéséhez összerakott téglarakások mögé ugrottam, kétségbe esetten védelmül. A börtönnel szemben. A felbőszült tömeg erre elkeseredetten téglazáport zúditott a lövöldöző ÁVÓSOKRA. Akik aztán fejtvesztve ugráltak le a teherautóról, és rohantak be a börtön udvarába, s végülis az épületbe. Erre a tömeg megrohanta a fegyverrel, gránátokkal, lőszerrel megrakott teherautót, és közben egy 14-15-eves diáklány ugrott fel a teherautó tetejére és elkezdte ledobálni a fegyvereket. De sajnos, hogy nemsokáig, mert hirtelen a bőrtön valamelyik emeleti ablakából a szerencsétlen lányt, egy AVÓSnő géppisztoly sorozattal szétlőtte őtet!! A vértől elázott spriccelő fiatal lány teste, egy géppuskát szorongatva kezében, holtan zuhant le a teherauto tetejéről a földre! Erre a tömeg elszántan semmi veszélytől nem félve, dacossan megrohanta a teherautót, es dühében felboritotta majd a lezuhanó fegyvereket felkapkodva mindenki azt kapkodott fel magának amit csak tudott. Közben közelemben egy száraz, csontos kinézetű őregember, talán még az első világháború katonája felkapott egy kétlábu géppuskát, és a halott lány MÁTÉ MÁRIA holtteste melett a bőrtönnel szemben lévő főldhalom tetejére elhelyezte, egy egyenruhás ipari-tanuló lefeküdt melléje, és hosszú szallagon adogatta neki a géppuska golyót. Amig Ő sorozat alá vette a börtön ablakaiból ránk lövő ÁVÓsokat!

Abban a nagy zűrzavarban én is hirtelen felkaptam egy féltucat gránátot, meg egy öreg orosz géppuskát és felugorva megrohantuk a bőrtön vasrácsos keritését. Át akartunk mászni rajta az ostromlókkal-barátaimmal együtt. De mire felkapaszkodtunk, és ez megtörtént volna , ekkorra az előttem lévő gyermekkori barátom, volt osztálytársam HALÁSZ ÖDÖN, már a kerítés tetejére hágott, de mire átkelt volna rajta, sajnos a szerencsétlenségére a fegyház valamelyik ablakából az ÁVÓsok géppisztollyal szétlőtték őtet! Lelőtt, vértől ázott teste ott logott a börtön vasrácsos kerítése tetején. Mi hirtelen abban a pillanatban elvágódva beestünk a kerítés beton alapzata lábánál, mely menedékül szolgált a ránk lövő ÁVÓSOK golyói elől. Sajnos csakis később jöttünk rá, hogy az udvarba, és az ablakokon át bedobált gránátaink csakis gyakorlatozó, riasztó gránátok voltak, melyek csakis nagy ricsajt-és port csináltak de más semmit. De mégis egy bizonyos ideig tartó csete-paté után, szerencsére a börtön feladta magát, és elfoglaltuk az épületet! Kinyitottuk a cellákat, és a kinzószobákat. És kiengedtük a foglyókat. Ezután a NÉP az ÁVÓSOKAT összefogdosta, és jól agyonverte őket!

A GYŐRI ÁVÓS LAKTANYA BEVÉTELE

Ezután a felbőszült, tajtékozó NÉP a győri Állomás jobb oldalán levő ÁVÓS LAKTANYA irányába vette az utat. Oly zsúfolásig volt a BAROS HÍD, az átrohanó tömeggel ellepve, hogy egyesek attól féltek, hogy a súlytól túlterhelt HÍD leszakad. Végre elértük NÁDORVÁROSban az állomás jobboldalán lévő SZABADHEGY oldalán lévő ÁVÓS LAKTANYA falait, mely magas beton keritését és ezt az epületet is azonnal ostrom alá vettük. De egy bizonyos idő után, lövöldözések, kiabálások közben a megrohamló tömeg mégicsak le tudta dőnteni a beton kerités egy kis részét és igy hamarossan be tudtunk hatolni az ÁVÓSOK udvarába, majd végül is az épületükbe. Szavakkal nem tudom kifejezni azt a siralmas látványt, amikor behatoltunk a laktanyába, mert a megriadt, elbújt ÁVÓSOK hirtelen patkány módra ugráltak ki az ablakokon keresztül a laktanya udvarára, majd onnan is a beton kerités tetején át az utcára. Sokan ingujjban egyenruha kabát nélkül ugráltak át a kerítésen, hogy a környékbeli tömegek közőtt könnyen tudjanak elkeveredni.

Abban a nagy káhozban nekem egyszercsak egy ismerős menekülő ÁVÓS arc ragadta meg a figyelmemet, amikor félkarján letépett parolin, magasrangú ruhás ÁVÓS mászott át a beton kerités tetején. Abban a pillanatban tekintetünk találkozott egymással! A nagy meglepetésemben egyből felismertem hisz ez a megriadt vadállat a hirhedt ménfőcsanaki SŰLE GYUSZI magasrangú ÁVÓS volt! Neki csak az mentette meg az eletét, hogy a nagy meglepetésemben mire én felemeltem géppisztolyom csövét irányába, és meghuztam volna ravaszát, Ő abban a pillanatban vetette magát át a beton kerités túloldalára, majd kint az utcán hamarosan eltünt a nagy tömegben!

Később a tömeg egy csomó ÁVÓST összeszedett és nyakukban kötéllel lépcsőkön levonszolva az udvarba agyba főbe verte őket. Kesőbb felnyitottuk a cellákat, kinzószobákat, és néhány falhoz láncolt sovány, agyonkinzott foglyot szabadon engedtük. Tudomasom szerint GYŐR-ben az 1956-os Magyar Szabadságharcnak, a sok sebesült mellett három Mártir-halott volt, SZABÓ BÉLA, MÁTÉ MÁRIA, és HALÁSZ ÖDÖN iskola társam. Egy SIPOS LÁSZLÓ sebesültre is emlékszem.

MOSONMAGYARÓVÁRI ÁVÓ BEVÉTELE!

A győri ÁVÓS LAKTANYA bevétele után, valaki elkiáltotta magát, hogy önkéntesekre van szükség mert MOSONMAGYARÓVÁRON az ÁVOSOK belelőtek a tűntető felvonuló iskolából hazamenő diákok tőmegébe, és a tőbbszáz sebesült mellett halott is lett. Így én is hamarossan felkapaszkodtam egy teherautóra és a 18-teherautós oszlop megindult MOSONMAGYARÓVÁR felé. Már késő alkonyat volt amikor odaértünk. S már messziről lehetett hallani, az anyák sirását halott gyermekeik hullai felett. Közben lövések durranások, géppisztolyok sorozatát. Az ottani ÁVÓS épűlet betonnal megerősitett erőditmény volt. Sűrű akácfákkal körülvéve. Mi egyből elfoglaltuk állásainkat és egész éjjel lövöldöztünk. Néha valaki a mi, vagy a túloldalon elkiáltotta magát amikor eltalálta egy golyó, Majd hajnalra végül is nagy csend lett. Csak később jöttünk rá, hogy az ÁVOSOK elillantak az épületből éjnek idején. Hátul az épület kivezető alagutján keresztül. Másnap még ott maradtunk a temetés kezdetéiog. Tudomásom szerint 86-halott, es 127-sebesültje volt a városnak.

FELMENNI BUDAPESTRE A PESTI SRÁCOKAT SEGITTENI!

Oktober,25.-én délelőtti megbeszélésünk alapján a győri Városháza előtt újból gyülekeztünk. Ezuttal abban a határozatban döntöttünk, hogy igen is felmegyünk Pestre, a Srácoknak segitteni!

Ezután végre 28-Vagongyári teherautó gyűlt össze, mindegyik megrakva önkéntesekkel, felfegyverezve elindultunk Pest felé. Soha elnem felejtem azt a nagy lázt, amikor a Város közepéről elindult teherautó oszlop, a szivünk majdnem meghasadt attól a látványosságtól, amikor a Bécsi-Budapesti országúton lassan megkezdte a teherautó karaván és az út mindkét oldalán a város lakói a Himnuszt énekelve sirtak értünk, hogy aztán gyermekeink gyertek vissza mindnyájan életben, épségben! Mi meg büszkén különböző kuruc dalok éneklése közben lassan elhagytuk a várost. Aztán faluról-falúra menve, gyűjtöttük össze az élelmiszert a pestiek részére, a vidéki falvakból-parasztoktól Pest fele vezetú úton. El kell, hogy ismerjem mert le a kalappal ez alkalommal a Magyar Parasztok előtt, mert sok esetben kihajtották a pajtábol állataikat és ott előttünk vágták le, és tették fel velunk a teherautó tetejére, hogy "vigyétek inkább fől Pestre az éhező gyerekeknek enni mint hogy az a nyavalyás MUSZKA ugyis előbb utóbb elvinné tőllünk!"

Ezekkel a kijelentésekkel aztán megrakták minden teherautót lisztes és krumplis, hagymás, zsákokkal. Kukoricával,levágott baromfival, sonkával tojásokkal , zöldségekkel és minden fajta élelmiszerrel ami csak a kezükbe akadt. Mi kiskabátba összebújva-fagyoskodva ültünk a megrakott teherautók tetején. Közben egyszer csak megeredt a hó, és nemsokára egy arasznyi vastagságu hóval vállunkon közeledtünk ESZTERGOM felé. Ahogy közeledtünk a város felé, úgy nőtek a hozzánk csatlakozó teherautók számai is. Utközben időnként láttunk egy-egy VÖRÖSKERESZTES jelzésű autót, rohantak ellenkező irányba a határ felé. De ha valaki meg akarta állittani őket, leigazolás céljául, Ők csak egyszerűen belelőttek a leigazoló Nemzetőrökbe, és rohantak ki az Osztrák határ felé. Csak később tudtuk meg, hogy Ők fehér kabátban beöltözött kivedlett nyavalyás ÁVÓ-sok voltak! Sőt mi-több, ha valaki le akarta igazolni őket, Ők csak egyszerűen lelőtték a Nemzetőröket és utánna száguldoztak ki Bécsbe. (Ők voltak az első menekültek nyugatra.)

A hosszú teherautó oszlop aztán lassan, lassan közeledve egyszer csak elérte Esztergom külváros részét, ahol minden teherautót megállitva leigazoltak bennünket a nemzeti-szinű szallagos Nemzetőrök.

Itt a negyedik fényképen látható, amikor a mi teherautónk is le lett igazolva a nemzetőrök által. (Különben a bekarikazott fej a Vagongyári teherautó végén, az ÉN KOLOZSY SANDOR, 18-éves fiatal, géppisztollyal kezemben!

Ez egy angol iró kőnyvében a David Pryce-Jones által irt " THE HUNGARIAN REVOLUTION " könyve 99.-oldalán megtalálható.

BUDAPESTI SZABADSÁGHARCBAN VALÓ RÉSZVÉTELEM, MEGSEBESÜLÉSEM!

Ahogy végre össze fagyva megérkeztünk csütörtők délután, a MARGIT HÍD-on át BUDAPEST-re be a TISZA KÁLMÁN téri utcák sarkain elkezdtük szétosztani az élelmiszert a teherautót megrohanó éhes tömegnek. Lassan-lassan elkezdtünk a mellék utcákon lefel-lefel autózni és közben néha már egészen közelünkben hangzottak el a lövések. Aaztán a íkossuth téren az Országház elött talaltuk magunkat, ahol egy tőmeg között elfogott Orosz tank tetején kiabáló fiatalok kivont Magyar cimeres zászlóval középen álltak. Én a tank elött bámultam a töténtekre amikor az egyik lenyúlt felém, és engemet is felhúzott a tank tetejére. Közben meg egy Német riporter gárda fényképezett bennünket. Aztán a tankról lejőve, a lerombolt falak, romok között valahol az utca végén, egy nagy fehér dóm tetejű épület meg visszaverte a lemenő napot, amikor egyszer csak a házból-házra lövések egészen közelünkben történtek meg. Igy már sőt mi több ránk is az élelmiszert kiosztó teherautókra is lőttek! Igy nem volt más megoldás, hogy védelemből mi is viszonyoztuk a lövéseket. Egész éjjel a teherautók tetején nemsokat aludtunk.Másnap végre lassan kezdett kihajnalodni, és ujból elkezdtük az élelmiszer utólsó része szétosztását. Reggelre aztán kiosztottunk mindent. Mire lassan újból visszakerültünk a TISZA KÁLMÁN térre. Nagy kiabálások, itt ott lövöldözések között végre elértük azt a helyet, ahol nagytömegű csoport FÚRÓ-gépekkel fúrták az alagutat, mert azt mondták, hogy oda bújtak el az ÁVÓ-sok. Ott a közeli fákon láttuk az elfogott ÁVÓ-sok holttesteit lábuknál fogva a fára felakasztva és testük kék-zöldre verve. Majd papir pénzzel szájuk teletömve és késsel a RÁKOSI MÁTYÁS képe felerősitve!!

De mi is nagyon rossz bőrben nézhettünk ki a hosszú teherautózási hideg utunk után, mert ott a téren egy ember elkezdett közöttünk párunknak sátorlapból készitett hosszú nagykabátokat szétosztani. Talán ha jól emlékszem olyan útkaparó kabátok voltak. Igy már egy kicsit melegebb körülmények között , megkezdődött az utcáról-utcára való barangolás. Egyszer csak egy nemzeti szinű karszallagos Nemzetőr fiú figyelmeztetett bennünket, hogy vigyázzunk, mert állitólag az OROSZ-ok elrekesztették a MARGIT HID túloldalát..

Egy kis tanakodás után a teherautó sofőrök elhatározták, hogy talán Pestszentlőrincen keresztül tudnánk visszafele kerülő úttal jönni. Én örültem neki, mert Nagybátyámék éltek ott. De sajnos számittásunk nem történt meg, mert az ÜLLŐI UT romokkal és felborított villamosokkal, kiégetett autókkal, katonai teherautókkal el volt rekesztve. A kattogó-géppisztolyok hangja egyre, és egyre közelebb mire a Magyar zászlos kidiszitett teherautónkra is rálőttek. Persze ezt misem hagytuk válasz nélkül és igy mi is belekeveredtünk az utcai-csetepatéba. Igy megkezdődött a kahosz és a különző fele rohangált teherautók kiakartak jönni erről a térről. De akár merre fordultak, minden irányban csakis vagy lövöldöző oroszokba, ávósokba, vagy eltorlasztott akadályokaba ütköztünk meg. Igy csakis azon az uton johettünk ki amerre bementünk. Visszafordulásunk után, ujból vissza a Kossuth térre ahol egy helyen az Országháza közelében elöző nap én is felkapaszkodtam egy elfogott orosz tankra a többi szabadságharcos sráccal. (lásd az 5.-ik felvételen középen a tank tetején bekeritett svájci sapkával való fiatalt akinek képe ki lett nagyitva." ENCHANTMENT OF THE WORLD;-HUNGARY" angol nyelvű-kiadású könyv. 51.-oldalán. Végül is nincs más kiút végül is abban döntöttünk, hogy oktober 27- 28.-án úból fogunk találkozni a MARGIT HID Pesti oldalán és egymást támogatva forduljunk vissza Győrbe. Úgy is történt. Csoportosulás után szépen libasorban megindultunk a MARGIT HID Budai oldala felé, mire a HÍD masik oldalára kerültünk volna, akkorára, az OROSZOK egy óriási sortűzzel vártak bennünket!!

Hirtelen a nagy káhosz közepette, mi is lövöldöztük őket és a harc megkezdődött a két fél között! Sortűzek, Gránát robbanások, nagy lövöldözések, kiabálások, káromködások között a megrémült teherautó sofőrök, a nagy kához közepette között visszaszoritottak bennünket a HID Pesti oldalára. Nem tudom milyen , vagy mennyi kárt tettünk mi közöttük, mert nem az első teherautón voltam, de bizony közölünk is sokan megsebesültek! MAGAM GRÁNÁT-SZILÁNKKAL A FEJEMBEN, BOKALÖVÉST A JOBB BOKÁMBAN SZENVEDTEM! És igy én is bekerültem az ORVOSTUDOMÁNY EGYETEM, alagsorában a többi sebesülttel együtt! Ahol már nagyon sok sebesült fiatal Szabadságharcos gyerek, szalmazsákokon feküdve nyögtek jajgattak a fájdalomtól. Talan 10-napos ott létem után egyik nap a Szabadságharchoz álló kiskatonák lejöttek hozzánk és egy csomó fiatalt feldobáltak a teherautókra. Habár már az Orosz tankok a szántásokon messziről követve bennünket követtek egészen ki az OSZTRÁK HATÁR-ig.

A két hetes Osztrákoknál való tartózkodásom után, menekültként HOLLANDIÁ-ba kerültem, HELMOND-EINDEHOVEN- városaiban tartózkodásom után 1958-ben végül is AUSZTRÁLIÁBAN emigráltam.

Dr.kolozsi-Kolozsy Sandor. C.D.V.A.

szobraszművész.

Leigazolt Szabadságharcos.

(1992-ben a Bocskay József. elnök Úr által, Budapest)

Tagja.

FÜGGETLEN MAGYAR SZABADSÁGHARCOS SZÖVETSÉG

SYDNEY AUSTRALIA.

Erdélyi Világszövetség Tars-Sydneyi Csoport elnöke és a néhai Dr. Wass Albert, Zolcsák István, EVSZ-Társelnök hosszú évtizedes Nemzetközi munkatársa, a több mint 3-milliónyi erdélyi-rumániai Magyar-leszármazottak érdekében.(1980-tól a Társelnök haláláig.

1. kép. Kolozsy Sándor. menekült Helmond, Hollandiában, 1958-nyarán.

2. kep. Kolozsy Sandor. 18-eves fiatal fegyveressen a győri Vagongyári teherautón PEST felé Esztergomnál.

3. kép Pesten az elfogott Orosz tanknak a tetején.

Kolozsy Sándor bekarikázott képe a Helmond futbal csapatban, Hollandia, 1958.

Kolozsy Sándor. fegyveressen az ESZTERGOMNÁL leigazoltatott győri VAGONGYÁRI teherautón PEST fele élelmiszer szállitásnál. A teherautó végén bekarikázott és kinagyitott képen látható géppisztollyal a kezemben!

Ezt a felvételt a következő angolul irt könyvben a 90-oldalon találtam meg a 80-as évek körül.

Pryce-Jones, D (1969) "THE HUNGARIAN REVOLUTION" Ernest Benn Limited, London.

Original Source : Radio Times Hulton Picture Library.

v.Bányay László. elnök úr szerkesztésében " EMLÉKKÖNYV " A Szabadságharc 45. évfordulójára.

A FÜGGETLEN MAGYAR SZABADSÁGHARCOS SZÖVETSÉG KIADÁSA. 163.oldalán is leközölt kép megtalálható.

Sydney, Ausztralia 2001.okt.23-ra.

Itt ugyancsak Kolozsy Sándor, 18-éves Szabadságharcos fiatal látható az elfogott Orosz tank tetején Pesten.

Ezt a képet két különböző könyvben találtam meg. Ezt a következő könyv 51. oldalán.

Hintz, M (1988) Enchantment Of The World : "HUNGARY" Childrens Press, Chicago.

Original source : AP/Wide World Photos Inc.

"A Place in the Sun" Bodolia Zoltán, és Csapó Endre. 1981.
És a Magyar Szabadságharcunk 50-éves megemlékezésére második kiadás 1956-2006.

Sydney-Ausztrália.

A teherautó ajtónál, átnéző, és a jobb oldalon kinagyitott bekarikázott 18-éves fiatal Kolozsy Sándor.A győri vagongyári teherautókon pesten, a Margit Hid pesti oldalán, a tővénél, majd Tisza Kálmán Tér, Üllői út sarkán, majd a VIII-kerület közelében, és végűlis a Kossuth térnél, harcolt a többi fiatal szabadságharcossal a Kommunisták és az Oroszok ellen!

         

Kép. 1. Kolozsy Sándor. 1957-év elején, Helmond Hollandiában.

Kép. 2. Falvay József, Kolozsy Sándor, Kránitcz József, fiatal Szabadságharcos menekültek a Helmondi utcán
Vasárnap délelőtti órákban templomba menés előtt.

Kép. 3. 19-éveben lévő fiatal Szabadságharcos Kolozsy Sándor, gondolatban de már az idegenben visszatér a hónapokkal előtti Győri-Mosonmagyaróvári-Budapesti borzalmas eseményekre.

Ezeket a képeket a Sydneyi Egyetem, és a Blacktowni Rendőrség szakértők javaslatára egyeztetés jeléül tettem fel ide azoknak az egyéneknek, akik az elöző képeken megakarják kapni a hasonlatósságokat.

A fenti kép az országház előtti elfogott tank a
JÓZSEF CARDINÁL MINDSZENTY, Memoirs. a 227-oldalon. is látható.
MacMillan Publishing Co. INC.
866.Third Ave. New York. NY.10022.

2004 - 2008

Vissza a cikk kezdetéhez